2009. szeptember 10., csütörtök
Bölcsis jel
Vajon ha a "nemzetiszínű zászló" jelet választotta volna tegnap, akkor ma kimondja, hogy "emzetiszínű ászló"? Mert azt tényleg mondja, hogy "abda".
2009. szeptember 8., kedd
Újdonsült bölcsis
Már második napja ismerkedik Kristóf a bölcsivel - és mondhatom, tetszik neki.
A gondozónők közül az egyiket Dórinak hívják - teljesen meg volt hatva, hogy Kristóf állandóan azt hajtogatta, hogy "Dóli, Dóli". Persze kiábrándítottam - Kristóf az utóbbi időben Doreszt nevezi Dólinak. Gondolom, csak eszébe juthatott a nővére. (Egyébként mostanában egyre több jelét adja, hogy hiányzik neki Doresz, ha épp nincs otthon, vagy reggel, amikor még alszik. Nem egyszer fel is ébreszti, amikor megelégelte a testvértelen állapotot.)
A bölcsi egyébként kinti játékokkal nagyon jól fel van szerelve: rengeteg labda, minden gyereknek jut kismotor, remek mászóka, kerti ház, homokozó, minilibikókák, fűnyírók, ugrálós labdák. Kristóf is elég hamar rákapott a labdázásra, beállt bandázni is, a végén meg csajozott is egyet, helyesebben kettőt. Mondjuk egyelőre nem volt nagy sikere, ezek a lányok nem annyira szeretik, ha ki akarja valaki szúrni a szemüket és kitépni a hajcsatot a hajukból. Nem is értem.
Kristóf nem egy határozott alkat, első napon nem sikerült jelet választani magának. Hezitált a szív, a labda és a perec között. Végül a második napon a labda mellett kötött ki, aminek szívből örülök.
Holnap azt is kipróbáljuk, hogy tűri, amikor rövid időre egyedül hagyom az oroszlán barlangjában.
A gondozónők közül az egyiket Dórinak hívják - teljesen meg volt hatva, hogy Kristóf állandóan azt hajtogatta, hogy "Dóli, Dóli". Persze kiábrándítottam - Kristóf az utóbbi időben Doreszt nevezi Dólinak. Gondolom, csak eszébe juthatott a nővére. (Egyébként mostanában egyre több jelét adja, hogy hiányzik neki Doresz, ha épp nincs otthon, vagy reggel, amikor még alszik. Nem egyszer fel is ébreszti, amikor megelégelte a testvértelen állapotot.)
A bölcsi egyébként kinti játékokkal nagyon jól fel van szerelve: rengeteg labda, minden gyereknek jut kismotor, remek mászóka, kerti ház, homokozó, minilibikókák, fűnyírók, ugrálós labdák. Kristóf is elég hamar rákapott a labdázásra, beállt bandázni is, a végén meg csajozott is egyet, helyesebben kettőt. Mondjuk egyelőre nem volt nagy sikere, ezek a lányok nem annyira szeretik, ha ki akarja valaki szúrni a szemüket és kitépni a hajcsatot a hajukból. Nem is értem.
Kristóf nem egy határozott alkat, első napon nem sikerült jelet választani magának. Hezitált a szív, a labda és a perec között. Végül a második napon a labda mellett kötött ki, aminek szívből örülök.
Holnap azt is kipróbáljuk, hogy tűri, amikor rövid időre egyedül hagyom az oroszlán barlangjában.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
